Prof. Dr. Valéria Csépe, PhD, DSc

About the author

The first two years of life – neurocognitive profile of language development in preterm children

A fair amount of research has looked at the cognitive and affective development of children born preterm or very preterm from preschool to kindergarten, primary school, and adolescence. However, most of the research findings have been inconsistent. While several studies showed no differences between the two preterm groups as well as between preterm children and those born full term, other studies reported large ones. As nearly each study tends to use different methods the variety produced makes the results hard to interpret in definite ways. The replicability and reliability problem in the research field of language development waits for sound criteria, standards and better practice especially because children born at a very low gestational age, even those without neurosensory damages, are at risk of linguistic disorders. The key-note plenary lecture will highlight the most important findings on the neurocognitive correlates of language development of preterm or very preterm born children. The presentation will focus on the first two years of life as it is confirmed by many studies that very preterm children, even considering their corrected age, show lower scores than FT children on measures of receptive and expressive vocabulary already in this age. The author’s and her coworkers’ neurocognitive studies on PT/VPT and FT infants searching for the roots of pervasive delays in the early language development focus on an ignored aspect of language development that is word level prosody. The newest brain research data of the research group reveal that the abrupted activity of the neural machinery that supports hearing and is typically functional by 15 weeks before birth, contributes to a significant delay in processing word stress, an important mechanism of word segmentation. New intervention methods will be suggested for supporting the cortical maturation disturbed in the last ten weeks of typical gestation, an important period when cortical changes, especially in the auditory cortices are more rapid than before and highly influenced by the characteristic features of speech, including prosody, filtered by the mother’s womb.

A koraszülött (K) és nagyon korán született (NK) kognitív és affektív fejlődését elég nagy számú kutatásban vizsgálták az óvodától az óvodáig, az általános iskolai években és a serdülőkorban. A kutatási eredmények többsége azonban ellentmondást mutat. Míg számos tanulmány nem mutatott ki különbséget a koraszülött gyermekcsoportok és az időre született gyermekek között, más tanulmányok nagy eltérésekről számoltak be. Mivel szinte minden tanulmány különböző módszereket használ, az igen nagy variabilitás miatt az eredményeket nehézmegfelelően értelmezni. A nyelvi fejlődés kutatásának megismételhetőségi és megbízhatósági problémája miatt nagy szükség van a megfelelő kritériumok, standardok és gyakorlatot kialakítására, különösen azért, mert a nagyon alacsony terhességi hétre született gyermekeknél, még azoknál is, akiknek nincs neuro-szenzoros károsodása, igen magas a nyelvfejlődési zavarok kockázata. A plenáris előadás bemutatja azokat a legfőbb eredményeket, amelyek a koraszülött és nagyon koraszülött gyermekek nyelvi fejlődésének neurokognitív korrelátumai alapján a legfontosabbnak tekinthetők. Az előadás középpontjában az első két életév áll, mert miként azt számos tanulmány is megerősíti, a koraszülöttek, még korrigált életkor esetén is, receptív és expresszív szókincse jóval kisebb időre született kortársaiknál már ebben az életkorban is.  Az előadó és munkatársainak csecsemőkkel végzett neurokognitív kutatásai, amelyek a korai nyelvi fejlődési késésgyökereit keresik, a nyelvi fejlődés egy figyelmen kívül hagyott összetevőjére, a szószintű prozódiára koncentrálnak. A kutatócsoport legújabb agykutatási adatai azt mutatják, hogy az agykérgi hallási feldolgozás, a születést megelőző 15 hétben igen aktív neurális funkció megszakadása a szóhangsúly feldolgozásában, azaz a szavak szegmentálásának fontos mechanizmusában vezet késéhez. Ezek alapján olyan intervenciós módszerek javasolhatók, amelyek a hallókéreg területeinek érését támogatják, kiegyenlítve ezzel a tipikus lefolyású terhesség azon utolsó tíz hetének megszakadását, amelyben az agykéreg, különösen pedig a hallókéreg változásai a korábbinál sokkal gyorsabbak, s amely változásokat erősen befolyásolnak az anyaméh által szűrt beszédjellemzők, köztük a prozódia.

Recommended training